Egyre többet lehet alkudni a lakásokból, a befektetők már inkább eladnak

Bacsák Balázs · 2026. november 18.
Egyre többet lehet alkudni a lakásokból, a befektetők már inkább eladnak

2026. november 18. - Az MNB friss lakáspiaci jelentése szerint a magyar lakáspiacon egyre inkább a vevőké a terep. Nő az alku, csökken az adásvételek száma, a befektetők pedig már nettó eladók.

Ahogy múlt héten megírtuk, a budapesti árak megálltak, mert a vevők elérték a fizetőképességük határát. A jegybank most kiadott jelentése ezt már hivatalos számokkal is alátámasztja. A Portfolio által ismertetett jelentés szerint a lakásárak a második negyedévben 0,8 százalékkal csökkentek, a harmadikban pedig mindössze 0,5 százalékkal nőttek. Az éves drágulás így 6,6 százalékra lassult, miközben tavaly egész évben még 24 százalék felett volt. Az MNB év végére nagyjából 3 százalékos éves áremelkedést vár.

Közben az adásvételek is elfogytak. Egy átlagos hónapban nagyjából 12 ezer lakás cserél gazdát, augusztusban és szeptemberben viszont csak 10 ezer körül. A harmadik negyedévben 11 százalékkal kevesebb lakást adtak el, mint az előzőben, Budapesten 16 százalékkal.

Mennyit lehet most lealkudni?

Az MNB azt nézi, mennyivel kelt el egy lakás az utolsó hirdetési áránál olcsóbban. Ez a különbség az év eleji 3,4 százalékról a harmadik negyedévre 4,1 százalékra nőtt. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de egy 60 milliós lakásnál már 2,5 millió forint, és ez az utolsó hirdetési árhoz képest értendő, vagyis sok eladó már előtte is lejjebb ment. Az OTP Ingatlanpont saját mérése szerint nyáron 6,4–6,5 százalék volt az átlagos alku mérete.

A kínálat oldalán sem jobb a helyzet az eladóknak. Budapesten nagyjából tízezer eladatlan új lakás van a piacon, ami történelmi csúcs, vidéken pedig 8 ezer, ami évek óta a legtöbb. Az ingatlanfejlesztők 39 százalékkal kevesebb új lakást adtak el, mint egy évvel korábban. Ebben a Wekerle Plusz sem fog sokat segíteni, mert, ahogy tegnap is írtuk, a fővárosi újépítésű lakásoknak csak töredéke fér bele a program 1,5 milliós négyzetméterár-plafonjába.

A befektetők ennek ellenére is menekülnek a piacról

Már kevésbé éri meg lakásban tartani a pénzt. A jelentés szerint a harmadik negyedévben a befektetők Budapesten és vidéken is nettó eladók voltak, vagyis többen adtak el befektetési lakást, mint ahányan vettek. Egy szeptemberben vett 55 négyzetméteres lakás adózás utáni bérleti hozama az MNB szerint Budapesten 4,4, vidéken 5,5 százalék körül van, és ebben még nincs benne a közös költség, a felújítás és a kiadatlan hónapok. Amíg évi 20 százalékkal drágultak a lakások, ez senkit nem érdekelt, most viszont, hogy az árak alig mozdulnak, nagyjából ennyi marad a befektetőnek, és ezt a bérlővel járó macera nélkül is meg lehet keresni. Sőt, igazából kockázat nélkül is, ha ránézünk az állampapír piacra.

A lakások ráadásul még mindig drágák. Az MNB túlértékeltségi mutatója ugyan 17,2 százalékról 14,9 százalékra csökkent, de ez azért van, mert a jövedelmek és a lakbérek gyorsabban nőttek, mint az árak, nem azért, mert az árak lejjebb mentek volna. Ez az új lakásvásárlókon nem sokat segít, az önerő felhalmozása ugyanis nem egyik napról a másikra történik.

Az MNB szerint 10 százaléknál kisebb az esélye, hogy idén országosan csökkenjenek a nominális lakásárak. A nagy árzuhanásra tehát nem érdemes várni, a mozgástér inkább az alkuban van.

ByBit