2026. november 17. - Egy magyar lakás ma nagyjából négyszer annyiba kerül, mint 2015-ben, miközben a fizetések ennek a tempónak a közelében sem jártak. Az MBH friss lakáspiaci elemzése szerint az EU-ban csak Portugáliában és Hollandiában romlott jobban a lakhatás megfizethetősége az elmúlt tíz évben, mint nálunk.
Az Index által ismertetett elemzés az Eurostat lakásár/jövedelem mutatóját nézte, ami azt méri, hány évnyi fizetésbe kerül egy lakás. Ez 2015 és 2025 között az uniós átlagban 6,8 százalékkal romlott, Magyarországon 26,5 százalékkal. Előttünk csak Portugália (60,8%) és Hollandia (34,3%) van, miközben Romániában vagy Finnországban kifejezetten javult a helyzet. A bérlőknek sem jobb: a lakbérek tíz év alatt nálunk nagyjából megduplázódtak, az EU-ban 22 százalékkal nőttek.
Megállt a lakásárak emelkedése
Ahogy múlt héten megírtuk, a budapesti árak megálltak, mert a vevők elérték a fizetőképességük határát, és az MBH számai is ezt mutatják. Az MNB lakásárindexe szerint az éves drágulás a második negyedévi 12,4 százalékról a harmadik negyedévre 6,6 százalékra lassult, az MBH pedig idén már csak 2–5 százalékos áremelkedést vár, tavaly ez még 24 százalék felett volt. Érdekes, hogy közben a vidéki, olcsóbb városokban (Békéscsaba, Kaposvár, Szolnok) még mindig 16–23 százalékos az éves drágulás, Budapesten viszont alig 3 százalék. Magyarul: ahol még van mozgástér a pénztárcában, oda megy a kereslet.
A hitelpiac sem fogja megmenteni a helyzetet. Idén az Otthon Start miatt rekordév jön, az MBH szerint 2800 milliárd forint feletti új lakáshitellel, jövőre viszont már csak 1700–1900 milliárdra számítanak, mert a támogatott hitelek aránya a mostani 70–80 százalékról nagyjából a felére eshet vissza.
A megfizethetőség csak akkor javul, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a lakásárak. Idén ez végre így lehet: az MBH 9 százalék feletti bérnövekedéssel számol 2–5 százalékos lakásár-drágulás mellett.
Mit változtat ezen a Wekerle Plusz?
A megfizethetőségen keveset, a célpiacon viszont sokat. A 18–45 éveseknek szóló hitel új lakásra 3, használtra 5 százalékos kamatot ad, így a vevők egy része az új lakások felé fordul. Csakhogy ott nincs elég kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint az újépítésű lakásoknak országosan csak 42 százaléka fér bele a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonjába, Budapesten viszont csak 16 százaléka. Az MBH idén nagyjából 15 ezer, jövőre 18 ezer új lakás átadásával számol, a Wekerle Plusz miatt elindított építkezések pedig leghamarabb 2028-ban jelenhetnek meg a piacon. Addig viszont több lesz a vevő, mint a megfelelő új lakás, ami az újépítésű szegmensben tartja fent az árakat.
A másik következmény az albérletpiacon jelentkezhet. Aki a feltételek miatt kiesik a programból, vagy nem talál bele illő lakást, az tovább marad bérlő, ez pedig növeli a keresletet. Októberben ugyan hat éve nem látott mértékben estek a lakbérek, de ez a sztori is inkább a bérlők pénztárcájáról szól.