A bitcoinosok között a legnagyobb törés jelenleg abban a kérdésben mutatkozik, hogy szabad-e kölcsönt felvenni bitcoin fedezetre. A bitcoin fedezetű hitelezés ugyanis számos tagadhatatlan előnnyel jár. A legfőbb pozitívum, hogy azonnali készpénzhez juthat a befektető, amit ráadásul teljesen adómentesen elkölthet. A legfőbb negatívum pedig a hozzáadott kockázatokban rejlik. De mik ezek a kockázatok, és megéri-e bevállalni egy bitcoin hitelt?
A bitcoin hitelek döntő többsége úgy működik, hogy egy cégnek odaadjuk a bitcoint, ő pedig hitelkamatért cserében a bitcoin fedezetére fiat valutát vagy stablecoint ad kölcsön. Az egész tranzakció lényege, hogy mi arra spekulálunk, hogy a bitcoin hosszú távon emelkedik, így folyamatosan újabb és újabb dollárösszegeket vehetünk fel annak fedezetére, adómentesen. Tehát: Ellentétben más hitelekkel, a bitcoin hitelt nem tervezzük visszafizetni, hiszen ahhoz a pozíciónk egy részét el kellene adni, ami adóköteles - így viszont 0 forint adót kell fizetni.
Igen ám, de mi van akkor ha tényleg el kell adni a bitcoint? Ilyen esemény tipikusan egy margin call és az azt követő likvidálás, ahol a hitelező túlzott kockázata esetén a bitcoin pozíciónk részét vagy egészét a szolgáltató extra likvidálási díjak behajtása mellett értékesítheti. Amint ez megtörténik, adókötelezettségünk keletkezik, ami elég kellemetlen lehet, főleg egy sok éve görgetett, nagyobb összegű hiteltartozásnál.
Szintén előfordulhat (és sajnos meglehetősen aktuális a Btk. módosítások óta), hogy a szolgáltató úgy dönt, nem folytatja a tevékenységét magyar ügyfelekkel - ekkor a pozíciót így vagy úgy, de le kell zárni, ami szintén adókötelezettséget eredményeztet.
És ezek csak az adókockázatok. Nem beszéltünk a hitelező csődkockázatáról, a befektetővédelem hiányáról, IT security kockázatokról, árfolyamkockázatról, szabályozási kockázatokról, jogi kockázatokról (LTV módosítás például) és még sorolhatnám.
A kockázati profil mérsékelhető több különféle hitelnyújtó együttes kiválasztásával. Ha például az ügyfél párhuzamosan vesz fel bitcoin fedezetű hiteleket a Binancetől, a ByBittől, és a Coinbase-től, kisebb eséllyel fog egyszerre mindhárom szolgáltató becsődölni / hackertámadás áldozatává esni / kivonulni Magyarországról és így tovább. Szintén részleges, de nem teljes védelmet nyújtanak azok a megoldások, ahol a hitelviszony valamilyen tokenizált formában blokkláncra kerül. A probléma, hogy a centralizáció sohasem iktatható ki, a hitelezőnek mindenképpen hozzá kell tudnia férni a bitcoinhoz, hiszen ez nyújt neki garanciát arra, hogy a pozíció az ő oldaláról likvidálható legyen.
Melyik bitcoin hitelt válasszam?
A piacon elérhető legalacsonyabb kamatú hitelt a Nexo nyújtja, 0%-os kamattal. A 0% mégsem teljesen no-brainer, úgyanis kizárólag Nexo Platinum tagonak érhető el, aminek pedig a feltétele, hogy a portfóliód legalább 10%-át NEXO tokenben tartsd. Mivel semmi garancia nincs rá, hogy a NEXO token bármit is érni fog a jövőben, vegyük az egyszerűség kedvéért úgy hogy de facto 0 és végtelen közötti változó hitelkamatról van szó. NEXO tokenek tartása nélkül az általános hitelkamat jelenleg 13,9% / év. A NEXO hátrányai, hogy viszonylag kedvezőtlen LTV érthető el, a kedvező kamatért NEXO tokeneket kell tartani, centralizált platform, és természetesen át kell utalni nekik a fedezetként berakott bitcoinodat. Előnyei pedig, hogy egyszerűen, bankkártyával elkölthető a hitel, ami NEXO tokenek tartása mellett (jelenlegi NEXO ármozgást figyelembe véve) meglehetősen kedvező feltételekkel igénybevehető. Valahol az egész mégis magában foglal egy spekulációt egy centralizált cég által önkényesen irányított token értékére, ami az egész hitelezést a hazárdírozás irányába viszi el.
A Nexo egy kriptósított fintech volt, de nézzük meg, mi történik ha egy bankot kriptósítunk. Az EU legnépszerűbb, teljes bitcoin bankolást és bitcoin hiteltermékeket nyújtó bankja a gibraltári Xapo Bank. A Xapo legfőbb előnye, hogy betétbiztosítással és bankszintű biztonsági környezettel rendelkezik. A bitcoin hitelek tekintetében 10%-os éves kamattal dolgoznak, ami a nem jó, nem tragikus szint. Ugye ne fejeltsük el, hogy magyarországi adóalanyként 15%-ot kellene árfolyamnyereségként adóznunk, szóval effektíve itt 5%-ot spórolunk.
Ha szeretnénk kihagyni a tradfi világot, választhatunk decentralizált hiteleket is. A legrégibb és egyik legtőkeerősebb platform erre a célra az Aave, ahol jelenleg 5,45% éves kamatra kölcsönözhetünk dolláralapú stablecoinokat (Tether-t), fedezetként pedig megadhatunk Wrapped Bitcoin-t 75%-os LTV-vel. Ez a megoldás jóval olcsóbb mint a fentiek, viszont ugyanúgy hordoz kockázatokat, noha más jellegűeket. Az Aave Ethereum és Ethereum EVM kompatibilis (Layer 2) hálózatokon működik, ezzel együtt hálózati, likviditási, és smart contract biztonsági kockázatokat vállalunk be. Annak ellenére, hogy az Aave régóta működő, megbízható alkalmazásnak számít, az internet hemzseg azoktól a példáktól, amikor bridgeket, tokeneket, vagy DeFi alkalmazásokat csapoltak le biztonsági réseken keresztül. Pár éve a Polygon bridge például egzisztenciális biztonsági kockázatot rejtett (konkrétan a hálózat összes pénzét el lehetett volna lopni), az etikus hacker pedig minden idők legnagyobb bug bountyját kapta a találatért. Ezek a problémák nagyon is valósak, időről időre rendszeresen feltörnek decentralizált hálózatokat, alkalmazásokat, okosszerződéseket.
Végül egyetlen dologról nem beszéltünk még, a kriptótőzsdék saját hitelezési programjairól. A kriptótőzsdék (Binance, Bybit, Coinbase, stb.) általában mind fix kamatozású, mind kedvezőbb feltételű, változó kamatozású hiteleket nyújtanak, ami azoknak lehet jó választás, akik nem félnek nagyobb összegeket tartani 1-1 centralizált váltón. A gyakorlatban mind a Binance, a Bybit és a Coinbase feltörésére volt már példa, és noha tipikusan ilyenkor nem az összes ügyfélvagyon, hanem egy minimális része forog kockán - nem tudjuk mit hoz a jövő. Szintén jelentős a fent említett szabályozási kockázat - például jelenleg a MiCA hatására a ByBit EU-s platformján egyáltalán nem érhetők el hitelek és ebből fakadóan tőkeáttétes kereskedés sem. Ahol elérhetők hitelek, ott általában 10% körüli fix stablecoin kamattal, vagy 5-20% változó kamattal dolgoznak a platformok.
Ha konklúziót kéne vonnom a cikk végére, nincs egyértelműen tökéletes megoldás, olcsóbb és drágább szolgáltatók vannak különféle jellegű biztonsági kockázatokkal. Ezért érdemesnek tartom annak, aki bitcoin fedezetű kölcsönökre adja a fejét, hogy ezt egyszerre több szolgáltatónál tegye, egészségesebbé téve ezzel a teljes kockázati profilt. Ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy hitelek nélkül is lehet a kriptó adózáson optimailzálni, sőt, külföldi adóparadicsomokban akár 0-ra csökkenteni azt. Ha érdekelnek a részletek, ez a cikk neked szól:
Így kerülhető el a kriptovaluták adózása legálisan
