A Ripple egyike azoknak a kriptó projekteknek, amiről évek óta halogattunk átfogó cikket írni. Ennek oka, hogy az XRP befektetést picit hasonlatosnak gondoltuk a halott lóra történő fogadásnak. Ez a halott ló viszont a héten feléledt, szóval álljon itt minden, ami elmaradt.
Történelemlecke: A Ripple első évei
A Ripple céget 2012-ben, két évvel az Ethereum előtt alapította Chris Larsen és Jad McCaleb. A Ripple ötlete Ryan Fugger 2004-es kutatásából származik, ahol egy határon átnyúló, globális fizetési protokollt vázolt a szerző alacsony tranzakciós díjakkal és azonnali fizetési elszámolással. Ryan ötletének kódba öntéséhez ugyanakkor várni kellett az évezred egyik legnagyobb innovációjára, magára a bitcoinra. Miután a bitcoin rohamosan terjedt (összehasonlításképp valahol 6 dollár környékén kereskedett), 2012-ben kiadásra került a Ripple fizetési rendszer első verziója. Egy évvel később McCaleb kilépett a cégből, és noha a részesedését megtartotta, onnantól a rivális Stellar kriptovaluta fejlesztésével foglalkozott. A Ripple cég innentől Larsen, majd Garlinghouse vezetése alá került.
300x-et csináltak
A Ripple népszerűségét a 2017-es bull market hozta el, ahol jókor és jó helyen sikerült leszerződniük olyan komoly partnerekkel mint az American Express, és számos giga bankkal mint a spanyol Santander, BBVA és az indiai Axis.
A partnerségek mellett hivatalosan is elindult a cég globális fizetési hálózata, a RippleNet.
A pozitív hírek hatására az XRP árfolyama egy cent alól több mint 2 dollárra emelkedett a 2017-es év végére.
A törvény markában
2017 után ugyan folytatódott a fizetési rendszer fejlesztése, megjelent az xRapid (ez egy határon átnyúló fizetések devizaváltását elősegítő blokklánc bridge), és számos bank kezdte el használni az xCurrent azonnali fizetési rendszert, a negatív médiazaj ezeket a híreket jobbára elnyomta.
Ennek oka egy sokkal grandiózusabb, az egész kriptóvilág egzisztenciáját fenyegető per volt, melyet az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) oldaláról kapott nyakába a cég. Az SEC az XRP kereskedését szabályozatlan tőkepiaci ügyletnek kezdte aposztrofálni, maga az XRP kriptovalutát pedig egy IPO nélkül piacra dobott illegális értékpapírral tette egyenlővé. Az IPO-kra viszont komoly kritériumok vonatkoznak, nem utolsó sorban be kell jelenteni a szabályozók felé a létezését. Ez a mizéria lényegében mind arról szólt hogy értékpapírnak minősül-e egyáltalán az XRP.
Ekkor a kriptópiacra még semmilyen USA szabályozás nem létezett, kvázi vadnyugatként működött a szektor. Később azonban pont a Ripple lett az, aki kitaposta az altcoinok útját. Az "értékpapír-e az XRP" kérdéskör 6 éven keresztül volt napirenden, és a Gary Gensler -vezette SEC tökéletesen védte az XRP értékpapír jellegét egy 1916-os, narancsültetvényekre hozott törvénnyel.
Az SEC tavaly a pert elvesztette, az XRP kijelenthetően nem értékpapír, a cég nem számíthat bírságra, a hasonló cipőben lévő Ethereum és Solana fellélegezhetett, és megnyílt az út a kriptovaluták egységes szabályozása felé az USA-ban. Nem utolsó sorban a Ripple is újra nekiláthatott a termékfejlesztésre fókuszálni.
Mi történik most, mit várunk 2025-ben?
Az XRP az elmúlt egy hét alatt robbanásszerű értéknövekedést könyvelhet el, árfolyama fél dollárról 3 dollárra ugrott. A fő hír, ami mozgatja a piacokat, annak a híre, hogy végre XRP ETF születhet, sőt, akár már a következő hetekben bevezetésre kerülhet az amerikai tőzsdékre. A piacra lépők ezzel az egyszerű spekulációval szeretnék beelőzni a befektetőcégeket, akik ETF-en keresztül vásárolnának a kriptovalutából. Kérdés, hogy ezek a befektetők valaha megérkeznek-e?
Itt már kifejezetten kevésbé vagyunk bizakodók, és noha köszönünk mindent a Ripple jogászainak, akik végső soron megvédték a kriptó szektort, a Ripple-ről elmondható hogy kvázi megbújik a bankok mögött, valahol a base layerben, így nagyon nehezen tudjuk relációba helyezni más blokkláncokkal.
Ami a pontos számokat illeti, az Solana az elmúlt hónapban több mint 100 milliárd dollár volumenű tranzakciót bonyolított le, a Ripple 2024 Q1-ben (három hónap alatt) saját bevallásuk alapján 251 millió tranzakciót végzett, a konkrét dollárban mért összeg pedig nem került publikálásra. Feltételezhető, hogy a használati adatok annak ellenére maradnak el a "konkurens" láncokétól, hogy a Ripple ma már több mint 100 pénzintézettel van szerződéses viszonyban, és a Solana feltételezhetően sokáig hamisította a tranzakciós számait.
Egy biztos, egy ma már 150 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező XRP-ről a hagyományos kriptópiaci mérőszámokkal (mint DEX használat, onchain volumen, fejlesztők és applikációk száma, stb) nehezen tudunk következtetéseket levonni, mivel sok minden a színfalak mögött zajlik.
A Ripple nagy dobása az lehet, ha sikerül egy vagy több CBDC mögé beintegrálódniuk, kész megoldást kínálva az erre éhes kormányoknak. Érdekes mód pont a Ripple befektetők jó részének otthonaként szolgáló Egyesült Államokban tervezik eldobni a CBDC bevezetésének tervét.
Ugyan az SEC-per lezártával elhárult számos szabályozási kockázat, ez nem azt jelenti hogy teljesen megszűnt volna a jogi lavírozás. Más országokban, ahol piacot keres a Ripple, ugyanúgy falakba ütköznek, és személyes véleményem, hogy ezen kockázatok miatt a cég kriptovalutájába 150 milliárd dolláros értékeltségen és minimális információ birtokában bevásárolni jelenleg felelőtlenség.
