Egyre meredekebb lejtőn kapaszkodik az orosz gazdaság. Több párhuzamosan ható tényező, a szankciók, az olajválság és a háborús költekezés okozta infláció miatt Putyin kormánya jelentős adóemelésekre és korlátozásokra kényszerült az elmúlt hónapokban. Eközben országszerte megszaporodni látszanak a rendszerellenes és háborúellenes tüntetések. Mi történik Oroszországban?
Háborús büdzsé
Oroszország az Ukrajna ellen indított invázió óta jelentős veszteségeket szenvedett. A magas operatív költségek, megsemmisített katonai járművek, fegyverek és nem mellesleg elhunyt katonák száma miatt Putyin jelenleg a GDP 7.1%-át költi a háború finanszírozására. A háborús emberveszteség jelenleg becslések szerint 1,7 milióra tehető - beleértve az eltűntnek nyilvánított személyeket is. Ez további terheket ró a büdzsére, hiszen a rendkívül népszerűtlen általános sorozás bevezetése nélkül csak úgy lehet embereket szerezni a háborúhoz, ha jelentős anyagi kompenzációt ígérnek nekik. A fizetés mellett a katonák és az őket "beajánló" személyek tartománytól függően jelentős bónuszokban részesülhetnek, 10 millió rubelig elengedik a meglévő adósságukat, valamint halál esetén kompenzációt ígérnek a családtagoknak.
Volt olaj, nincs olaj
Oroszország joggal definiálhatta magát a világ legnagyobb olajnagyhatalmaként a háború előtt. A Rosstat adatai szerint a háború előtt körülbelül a GDP 15-20%-át adta az olaj, gáz, és finomított termékek exportja. Ez a Világbank legfrissebb adatai szerint egy számjegyűre, 8-10% körülire csökkent, mely nagy mértékben köszönhető a nyugati szankciós politikának is.
Az elmúlt hónapokban az ukrán hadsereg statégiailag fontos olajraktárakra, tankerhajókra és finomítókra mért drón -és rakétacsapásokat, mellyel több egymástól független forrás szerint 25-40%-kal is visszavethették az előállított finomított olajtermékek mennyiségét.
Olajfinomítás nélkül a sokkal olcsóbban értékesíthető nyers olaj kicsempészésére szorul, mely térfogatra is nagyobb és a profitabilitása is egy nagyságrenddel elmarad. Az SP Global becslései szerint 561 tankerhajó szállít elsősorban orosz olajat vagy ólmozatlan benzint. Ezek a hajók tipikusan más ország felségjelzésével ellátva, a szankciókat megkerülve, radaron kívül próbálják áttankolni és értékesíteni a nyersanyagot.
Miközben az ország nyers olajat exportál, már tárgyalások folynak a benzin esetleges importjáról. Országszerte 20 literes korlátozást vezettek be a vásárolható üzemanyagra, aminek az ára nem mellesleg történelmi csúcsra, 65 rubelre nőtt. A benzinválság enyhítésére jelenleg teljes exporttilalom van érvényben.
Sorozatos adóemelések
Az orosz pénzügyminisztérium beterjesztette az ÁFA 20%-ról 22%-ra emelését, az alanyi adómentesség határa 60 millióról 10 millió rubelre csökkent, a társasági adó 20%-ról 25%-ra nőtt, és egyes nagyvállalatokra extra adók kivetését helyezték kilátásba. Emellett bevezettek egészségügyi termékadót, kaszinóadót, és személyszállítási adót is. A kormány ezektől 2-3 billió rubel bevételt remél 2026-ra.
A helyzet fenntarthatatlanságát jelzi, hogy Putyin a saját köreihez tartozó, eddig érinthetetlennek tartott gazdag oligarchák körében is tisztogatásokat intéz, extra adókkal és államosítással sújtva cégeiket.
Még csak találgatni tudunk, mire és meddig lesz elég az olajprofitoktól megfosztott új orosz büdzsé. Az infláció és benzinhiány talán csak a kezdet? Egyesek szerint ha a dróntámadások folytatódnak, az már ország téli energiaellátását is reálisan veszélyeztetheti.
Források: The Moscow Times, Sipri, SP Global, Yahoo Finance
