2026. november 12. - Az MSCI szerda este, az amerikai zárás után bejelentette, hogy a Strategy kikerül az MSCI USA indexből, a japán Metaplanet pedig a Japan Small Cap indexből. A változás november 30-án zárás után lép életbe, addig az indexkövető alapoknak meg kell szabadulniuk a részvényektől.
Ahogy hétfőn megírtuk, ez nem ért senkit váratlanul. Az MSCI még október 15-én véglegesítette az úgynevezett „non-operating company” szabályt, a döntés napja is ismert volt, a piac pedig nagyjából be is árazta, hogy a Strategy rajta lesz a listán. Az MSTR így is 2,6 százalékot esett after-hours kereskedésben, most 119 dolláron áll. A Strategy mellett az Upexi is kiesik, az ethereumot gyűjtő Sharplink egyelőre megúszta, de figyelőlistára került.
Miért pont most dobták ki a Strategy-t?
Az MSCI még januárban elvetett egy korábbi javaslatot, ami egyszerűen azokat a cégeket zárta volna ki, amelyek eszközeinek legalább fele kriptó. Az új szabály ennél általánosabb: azt nézi, van-e a cégnek érdemi működési célú eszköze, és ha nincs, öt további pénzügyi mutatón is végigmegy. Magyarul: ha egy cég lényegében egy befektetési portfólió tőzsdei csomagolásban, akkor nem való egy olyan indexbe, ami a gazdaság működő vállalatait hivatott leképezni. Nem véletlen, hogy a bitcoin treasury cégek mellett például a Yellow Cake uránbefektető is felkerült a kirúgandók listájára.
Michael Saylor és Phong Le vezérigazgató hónapok óta „diszkriminatívnak” nevezik a szabályt, a Strategy még szeptemberben levélben figyelmeztette az MSCI-t, hogy ezzel a semleges indexszolgáltató hírnevét kockáztatja. Az MSCI-t ez láthatóan nem hatotta meg.
Mekkora eladási nyomás jöhet?
Erről elég eltérő számok keringenek. A Strategy saját számítása szerint az MSCI-hoz kötött alapok nagyjából 13 millió MSTR-részvényt tartanak, ez a részvények 3,1 százaléka, és kevesebb, mint egyetlen napi forgalom. A JPMorgan októberben ennél komolyabb, nagyjából 2,8 milliárd dolláros eladási nyomással számolt, egy rosszabb forgatókönyvben pedig, ha a többi nagy indexszolgáltató is hasonló szabályt vezet be, akár 8,8 milliárd dollárig is felmehet a kiáramlás.
Szerintem ez utóbbi a valódi kockázat. Maga a 2,8 milliárd kezelhető, és mivel a dátum hetek óta ismert, az eladások egy része már valószínűleg lezajlott. Ha viszont az MSCI döntése precedenssé válik, és más indexek is elkezdik kiszűrni a bitcoin treasury cégeket, az már a Strategy egész modelljét érinti.
A 8,8 milliárd dolláros szám egy lehetséges kimenete a sztorinak, de egyelőre egyetlen más nagy index sem jelentette be, hogy követné az MSCI-t.
El kell adnia a Strategy-nek a bitcoinjait?
Nem. Az indexből való kikerülés semmilyen kényszereladást nem jelent a cég 850 364 bitcoinjára nézve, a részvényt az alapoknak kell eladniuk, nem a Strategy-nek a bitcoint. Viszont gondot okozhat nekik. A Strategy üzleti modellje arra épül, hogy a részvényét prémiummal veszik a mögötte álló bitcoinhoz képest, így minden új részvénykibocsátás olcsón hoz be újabb coinokat. Ha a passzív alapok kiszállnak, kisebb lesz a kereslet és a likviditás, ezzel pedig drágul a finanszírozás.
Az időzítés sem lehetne rosszabb. A bitcoin 73 ezer dollár körül jár, vagyis még mindig a Strategy nagyjából 75 500 dolláros átlagos bekerülési ára alatt, a spot bitcoin ETF-ekből pedig szerdán már az ötödik napja folyt ki a pénz. A cég a múlt héten is részvényeladásból vett bitcoint és vásárolt vissza preferred részvényeket, vagyis pont az a finanszírozási forrás gyengül, amire most a leginkább szüksége van.
Összességében a Strategy részére a mostani döntés még nem pénzügyi katasztrófa. Az igazi kérdés az, hogy az MSCI elindítja-e a dominót más indexeknél is.
