Van az a mondás, hogy addig nem veszítettél, amíg el nem adtad. Michael Saylor valószínűleg ezt ismételgeti most a tükör előtt, ugyanis a bitcoin vasárnap este 73 500 dollár környékére esett, ami nagyjából augusztus vége óta a legalacsonyabb szint. Ezzel pedig átlépett egy lélektanilag igen kellemetlen határt: a Strategy 850 ezer bitcoinja ma kevesebbet ér, mint amennyiért a cég összevásárolta őket.
A világ legnagyobb vállalati bitcoin-tartója átlagosan nagyjából 75 456 dollárt fizetett coinonként, összesen több mint 64 milliárd dollárt.
A múlt heti AI eladási hullám a kriptót is magával rántotta, a risk-off hangulatban a hét végére pedig több mint egymilliárd dollárnyi tőkeáttételes pozíció likvidálódott és szinte kizárólag long pozíciókról beszélünk. A spot bitcoin ETF-ekből a november 2–6-i héten közel 1,3 milliárd dollár áramlott ki, és a kedden érkező amerikai inflációs adat, valamint a decemberi Fed-kamatemelés egyre valószínűbb forgatókönyve sem ad sok okot a vásárlásra.
Saylor ennek ellenére vasárnap kitette a szokásos „Connecting the dots” posztját, hétfőn pedig megjött a hivatalos bejelentés: a Strategy a múlt héten 1036 bitcoint vett, darabonként átlagosan 79 ezer dollár körüli áron. Vagyis még a legutóbbi vásárlása is mínuszban van.
A Strategy a héten közel 284 millió dollárnyi MSTR-részvényt adott el a piacon. A befolyó pénzből nagyjából 82 millió ment bitcoinra, a nagyobbik részből, 188 millió dollárból a cég a saját STRC elsőbbségi részvényeit vásárolta vissza.
Az STRC egy változó kamatozású preferred részvény, évi nagyjából 12 százalékos osztalékkal, és eredetileg pont arra találták ki, hogy pénzt hozzon a bitcoinvásárlásokhoz. Most viszont a cég inkább kivonja a forgalomból. A Coindoo kriptómagazin úgy foglalta össze a szituációt, hogy minden visszavett darab évi 12 dollár osztalékfizetéstől szabadítja meg a céget, az elmúlt két hét visszavásárlásai összesen nagyjából 48 millió dollárnyi éves osztalékterhet faragnak le - szerintük ez a fő motiváció a visszavásárlás mögött.
Ez papíron felelős pénzügyi döntés, de fontos kiemelni hogy ezzel a részvényesek is hígulnak, miközben a pénzükből nem bitcoin lesz, hanem egy korábbi finanszírozási forma átalakítására költenek feleslegesen. Így végső soron csökken az egy MSTR-részvényre jutó bitcoin mennyisége, ami pont az a mutató, amire a Strategy egész befektetési sztorija épül.
Az, hogy a bitcoin az átlagos vételi ár alá esett, önmagában semmilyen kényszereladást nem indít el. A Strategy-nek közel 4,8 milliárd dolláros dollártartaléka van a preferred osztalékokra és a kamatokra, ami bőven fedezi a következő 12 hónap kötelezettségeit.
Aggodalomra még nincs ok, inkább a cég hosszú távú stratégiája kérdőjeleződik meg ezekben a vesztes időszakokban. A Strategy üzleti modellje arra épül, hogy a részvény prémiummal forog a mögötte álló bitcoinhoz képest, így minden új részvénykibocsátás „olcsón” hoz be bitcoint. Ha viszont a bitcoin tartósan a bekerülési ár alatt ragad, az új befektetők gyakorlatilag egy veszteséges portfólióba szállnak be, és egyre kevesebb kedvük lesz prémiumot fizetni érte.
Ugyanitt komoly változásokra is számíthatunk a Strategy életében. Az MSCI októberben véglegesítette azokat a szabályokat, amelyek alapján kikerülhetnek az indexeiből azok a cégek, amelyek eszközei főleg nem működési célúak, így a bitcoin treasury cégek is. A The Block szerint az érintett cégek listáját november 11-én hozzák nyilvánosságra, és a korábbi híresztelések alapján a Strategy is benne van ebben a körben.
Egy indexből való kikerülés azt jelenti, hogy az indexkövető alapoknak el kell adniuk a részvényt, és ez pont a legrosszabbkor érkezne: amikor a cégnek a legnagyobb szüksége lenne a részvényre, mint finanszírozási forrásra.