Folytatódik az AI fekete hónapja. Ezúttal nem egy gyengébb guidance vagy egy újabb kínai AI-modell rázta meg a piacot, hanem egy olyan sztori, ami inkább egy Carré-regénybe illene: Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója vasárnap egy belső levélben beismerte, hogy viszonya volt egy nővel, akit az amerikai hatóságok a kínai hírszerzéssel kötnek össze. Az Nvidia igazgatótanácsa független vizsgálatot indított.
Honnan jött a kémvád?
A sztorit a New York Times és a Financial Times hozta le. Az ABC összefoglalója szerint az amerikai tisztviselők arra jutottak, hogy Alice Huang, a szingapúri Megaspeed nevű adatközpont-cég korábbi vezetője, Kína állambiztonsági minisztériumának dolgozhatott. A Megaspeedről ugyan kevés szó esett a médiában, de valami már volt a levegőben. A NYT már október végén azzal hozta összefüggésbe őket, hogy Kínába fejlett Nvidia-chipeket csempészhetett be. Peking akkor „alaptalan spekulációnak” nevezte az értesüléseket.
Huang a stábjának írt levelében bocsánatot kért a feleségétől és a munkatársaitól, személyes hibának nevezte a viszonyt, és teljes együttműködést ígért. Az igazgatótanács közölte, hogy egyelőre „nincs okuk feltételezni”, hogy amerikai nemzetbiztonsági vagy céges titkok sérültek, a vizsgálatot független igazgatósági tagokból álló bizottság viszi külső jogászokkal. Huang vezérigazgató marad a vizsgálat végéig.
Huang a viszonyt ismerte el, nem azt, hogy bármilyen információ kiszivárgott volna. A kémkedési gyanú egyelőre amerikai hírszerzési értesüléseken és sajtóhíreken alapul, hivatalos megállapítás nincs.
Miért ilyen érzékeny ez éppen az Nvidiánál?
Mert az Nvidia ma nem egyszerűen egy chipgyártó, hanem az AI verseny legmeghatározóbb szereplője. A cég legfejlettebb AI chipjeit exporttilalom miatt nem lehet Kínába szállítani, bár Huang évek óta lobbizik Washingtonban a szabályok lazításáért.
Ha kiderül, hogy közben egy olyan szereplőhöz állt közel, akit a hatóságok kínai hírszerzési szálakkal hoznak összefüggésbe – ráadásul egy olyan cégből, amelyet chipcsempészéssel gyanúsítanak –, az nemcsak PR-probléma, hanem politikai muníció mindenkinek, aki még keményebb exportkorlátozást akar.
És már sikerült megzargatni azt a bokrot. A republikánusok jelentést kértek Huangtól, Chris Coons demokrata szenátor, aki januártól a szenátus külügyi bizottságát vezeti, pedig az ügy kivizsgálását ígérte. Trump elnök ugyanakkor kiállt mellette, „nagyszerű embernek” nevezte, és azt mondta, maradjon a cég élén.
Hogyan reagált a piac?
Meglepően higgadtan, legalábbis eddig. Az Nvidia az overnight kereskedésben nagyjából 4 százalékot esett, de ne kapkodjuk el a kijelentést, ugyanis Amerikában még éjszaka van, és még a premarket sem elérhető. A részvény eleve rossz formában volt: a múlt heti tech eladási hullám után már több mint 20 százalékkal jár az októberi csúcsa alatt.
Huang nem egy cserélhető menedzser, hanem 1993 óta maga az Nvidia. Gary Black, a The Future Fund befektetője kételkedik abban, hogy Huang a helyén maradhat, és szerinte a CEO pozíciónak nincs kézenfekvő utódja – ez pedig önmagában elég ahhoz, hogy a portfóliómenedzserek csökkentsék a kitettségüket. Patrick Moorhead, a Moor Insights elemzője viszont inkább a politikai következményektől tart: szerinte egy éven belül új exportkorlátozó törvény jöhet.
