Bevezető
A bankok legősibb, legelemibb funkciója a bankbetétek kezelése és a hitelezés. A betétes elhelyezi a felesleges vagyonát a banknál, az kihitelezi - a hitelfelvevőt új lehetőségekhez, a bankot hiteldíjhoz, a betétest pedig kamathoz juttatva.
A hitelezés első kezdetleges formái jelen voltak az ókori Mezopotámiában, a távol-keleti selyemút kereskedelmében, és kulcsszerepet töltöttek be a Római Birodalom működésében is. De hitelek finanszírozták a gyarmatosítás korát, és a reformkorunk egyik kulcsmomentuma is a Széchenyi-féle Hitel megjelenése.
Ahol hitel volt, ott felgyorsult a gazdasági fejlődés. Azonban a hitelek, amik felvirágoztatták az ókori és középkori birodalmakat, picit más típusú hitelek voltak. Tipikusan fedezettel rendelkező hitelek.
Égető problémák a mai bankbetétekkel
Ha egy mai bank működését pusztán a legelemibb tevékenysége alapján vizsgáljuk, a következőt látjuk:
- Be tudunk fizetni a bankszámlánkra pénzt
(a betét többezer évig arra szolgált, hogy a bankoknak legyen fedezete a hitelfelvevőt kiszolgálni, de a 20. századtól a likvid fedezet rejtélyesen eltűnt)
- 0,01% évi EBKMévente 100 forint kamatot fizet rá
Így betétesként adódik a kivételes lehetőség, hogy 15 év múlva felvehetjük az ATM-ből az első 1000 forintos bankjegyünket, ami a bankbetét hozama. Bár jóllehet, akkor már más lesz a legkisebb kiadott címlet. (Azt most egy pillanatra félre is tettük, hogy a pénzzel kezdhettünk volna értelmesebb dolgokat is, mint a bankban "kamatoztatjuk", az alternatívaköltséget vizsgálva ennél is nevetségesebb az ajánlat.)
- elköltiMagyarországon elég a befizetett pénz 10%-ával
Tegyük fel hogy a bank nem hazárdírozza el a pénzed, hanem - ismét a legegyszerűbb példán keresztül - kölcsönadja egy hitelfelvevőnek.
- hitelfelvevő átlagosan 16% THM-et fizet a személyi kölcsönre0,01% EBKM16 ezerszeres megtérülésnél
Ha ez nem lenne elég, a 16 ezerszeres hitelkamat a lehető legjobb forgatókönyv. A hagyományos forgatókönyv az, hogy a bank igenis elhazárdírozza a pénzedet. És most lehet vitatkozni, hogy komoly kockázatkezelő stratégiák, biztonságos befektetések vannak, lehet dobálózni nagy makroökonómiai összefüggésekkel és féloldalas képletekkel, bullshit!
Csak az elmúlt húsz évben többszáz bank dőlt be világszerte.
Ha azt mondod 2007-ben, hogy a Lehmann Brothers be fog dőlni, börtönbe csuknak rágalmazásért. Ha azt mondod 2022-ben hogy a Silicon Valley Bank be fog dőlni, börtönbe csuknak nyílt rágalmazásért. Utólag persze lehet anekdotázni, hogy "mindig is tudtuk" hogy nincs meg a fedezet, de az már kevésbé magyarázható, hogy ha mindig is tudtuk, miért vagyunk az ügyfelük egyáltalán?
Mi történik, amikor egy bank fizetésképtelenné válik?
Elbukták a pénzed a tőzsdei ruletten, jött egy COVID-krach, vagy csak szimplán likviditási problémába ütköztek. A bank általában nem megy csődbe.
Ha egy bank elhazárdírozta a pénzed, két lehetőség adódik:
Első opció (bailout): Kimentik közpénzből, azaz a te pénzedből, ha a költségvetésbe nem fér bele, ennek költségét általában fedezetlen pénznyomtatással (= a pénzed elértéktelenítésével) oldják meg
Második opció (bail-in): Kimentik a betétesek pénzéből (azaz a te pénzedből), a betéteket értéktelen bankrészvénnyé vagy más eszközzé konvertálva
Ezután már csak annyi maradt hátra, hogy néhány vaskos év végi prémiumot kiosszanak a vezetőségnek. (Fun fact: Ezt is a te pénzedből.)
Azt hiszem, ezen a ponton már a napnál is világosabb, hogy jól nem járhatsz a bankbetétekkel. Létezik ugyan az OBA betétbiztosítási alap, mely 100 000 euróig kárpótol egy bankcsőd esetén, viszont sajnos az nem egyértelmű számomra, hogy honnan teremtődik ez a pénz. Élek a gyanúval, hogy fedezetlen pénznyomtatással. Azaz dobpergés: a pénzed elértéktelenítésével.
A hagyományos bankbetét alternatívái
Egy ideális bankbetétnek három pontot kellene teljesíteni: legyen bármikor hozzáférhető (azaz legyen meg a likvid fedezete), fizessen tisztességes kamatot, és legyen - amennyire csak lehet - biztonságos.
Akármennyire is ellentétes a jelenkori gyakorlattal, a kamat és a fedezet nem ütik egymást. Viszont magas kamat és megfelelő fedezet mellett a likviditást be kell áldozni (lásd: lekötött betét, fix lejáratú kötvények, állampapírok). Ez részletesebb pénzügyi tervezést igényel.
Néhány lehetséges, Magyarországon is elérhető opció:
- Revolut
- Lightyear
- BybitIngyenes Bybit számlanyitás itt
- Készpénz
Állampapír és diszkont kincstárjegy
Hogy megspóroljuk a könyvkötőt, nem mennék bele az aktuálisan elérhető állampapírok részleteibe, így végletesen leegyszerűsítve:
Megbízol a magyar államban, kölcsönadod neki a pénzed. Cserében a magyar állam azt ígéri, hogy körülbelül az inflációval növelt értékben néhány év múlva azt visszaadja. (Kivétel ha államcsőd van, akkor buktál mindent).
Az állampapír egy bankbetétnél nagyobb kamatot fizet, de reálhozamod nem igazán lesz vele.
Ha banknál vásárolsz állampapírt, akkor a bank még adott esetben lehúz egy kis számlavezetési díjjal, így garantáltan buksz.
Persze mindig ahhoz kell viszonyítani, ami a legjobb alternatívád. Ha nincs olyan befektetésed, ami egyébként túlteljesítené az inflációt, az állampapír egy jó és relatíve biztonságosnak mondott választás.
Az állampapírok buktatói:
Az állam érdekelt abban hogy manipulálja az inflációs adatokat, amennyiben nagy mennyiségű hitelállomány kamata van az inflációhoz kötve
Az államnál van a pénznyomtatás joga
Nem érhető el számottevő reálhozam
Államcsőd kockázata
További hátrányuk a likviditás. A diszkont kincstárjegy rövidebb lejáratú opció, általában csökkentett kamattal, ami így már nem sokban különbözik egy Lightyear-féle kamattól.
A kötvények likviditása elsősorban a visszavásárlási feltételektől függ, és általánosságban semmilyen garancia nincs arra, hogy lejárat előtt az államkincstár vagy a forgalmazók névértéken vagy ahhoz közeli árfolyamon azt visszaveszik. Ez különösen akkor érdekes, ha a hirtelen megváltozó gazdasági környezet visszaváltási hullámot indítana. Így a tulajdonosoknak minden esetben érdemes azzal számolni, hogy lejáratig tartják a papírokat.
Készpénz, deviza, stablecoin
Ha a bankbetétek nullaközeli kamatából indulunk ki, szóba kerülhetnek más értéktárolási opciók is, amik szintén kamatmentesek, de a kockázatok másak.
Fizikális forint készpénz: likvid, inflálódik, az államcsődön kívül nincs csődkockázat
Külföldi fizikális valuta (EUR, USD, stb): az államcsődön kívül nincs csődkockázat, más ütemben inflálódik, értékállóbb lehet
Külföldi deviza: a fentieken kívül a pénzintézet / bank / letétkezelő, stb. csődkockázatát vállaljuk
Stablecoin (USDC, USDT, stb): kibocsátó cégek (pl. Tether) csődkockázata, szabályozás hiánya, likviditás, egyszerű hitelezhetőség, reálhozam lehetősége, nehéz fizikális valutára váltani, offline is tárolható.
Pénzpiaci alapok
A pénzpiaci alapok rövid lejáratú kötvényeket tartalmaznak, alacsony kockázatúak, kellően likvidek, és a hagyományos bankbetéteknél magasabb kamatot fizetnek. A pénzpiaci alapok teljesítményét tipikusan az RMAX, ZMAX, CMAX, MAX indexekhez viszonyítva mérik. Ezen indexek kategorizálva követik a különböző lejáratú állampapírok megtérülését.
Külön előnyük, hogy Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) is vásárolhatók, így nem keletkezik kamatadó- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségünk.
Az oldalon található cikkek kizárólag a szerző véleményét tükrözik, és nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési tanácsadást. A Bullmarket Hungary kizárja a felelősségét az egyéni befektetési döntésekből fakadó esetleges károk miatt. Tartalmaink szerzői jogvédelem alá tartoznak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.
