Volt idő, amikor a „Wall Street blokkláncra költözik” mondat nagyjából annyira hangzott komolyan, mint az, hogy a Magyar Posta átáll a postagalambokra. Hétfőn viszont a világ legnagyobb tőzsdéje bejelentette, melyik blokkláncon akarja elszámolni a tokenizált részvényeket, és a válasz nem az Ethereum lett, nem is a Solana, hanem az Avalanche.
A hír után az AVAX nagyjából 8 százalékot ugrott. A kérdés csak az, hogy ez egy hosszú menetelés kezdete, vagy a kriptopiac szokásos reflexe: jön egy nagy név, jön a zöld gyertya, aztán mindenki elfelejti a sztorit
Ilyet még nem láttunk a tőzsdén
A New York Stock Exchange (anyacége az Intercontinental Exchange, vagyis az ICE) egy saját alternatív kereskedési rendszert (ATS) épít tokenizált értékpapíroknak. A CoinDesk beszámolója szerint a platform a NYSE megszokott Pillar kereskedési motorját kötné össze blokkláncos clearinggel, settlementtel és letétkezeléssel, a háttérben futó főkönyv pedig az Ava Labs technológiájára épül.
Az ígéret ismerős, de ettől még nagy dolog: 0-24 órás kereskedés hétvégén is, azonnali elszámolás a mostani egynapos (T+1) ciklus helyett, és stablecoinnal finanszírozott ügyletek. A rendszer ráadásul más blokkláncokon kibocsátott részvényeket is fogadna, vagyis a NYSE nem egyetlen láncra tenne fel mindent, az Avalanche csak a tranzakciók elszámolásához kellene.
Hogy mikor startolhat a sztori, arról nincs sok infónk. Indulási dátum nincs, és az egész a szabályozói jóváhagyáson múlik. Az Ava Labs vezetője szerint a projekt több mint egy éve készül, szóval nem egy hétvégi ötletről van szó, de az se lenne realisztikus ha most szombatra már eljönne a 0-24 kereskedés.
Miért pont az Avalanche?
A NYSE digitális kibocsátásért felelős vezetője szerint olyan főkönyvre volt szükségük, ami gyors, kiszámítható költségű, és ahol ők szabályozhatják, ki vehet részt a hálózatban. Ez utóbbi talán a legfontosabb nekik. Az Avalanche üzleti előnye az, hogy bárki felhúzhat rá egy saját, testre szabott láncot (korábban subnetnek, ma L1-nek hívják), saját szabályokkal és saját validátorokkal.
Vagyis a NYSE nem a nyilvános Avalanche-hálózaton fogja elszámolni a részvényeket, ahol ugyanazon a blokkon osztozna a memecoinokkal. Egy saját, zárt láncot kap, amit ő felügyel, és amihez ő dönti el, ki csatlakozhat. Egy szabályozott tőzsdének ez nem luxus, hanem alapfeltétel.
Akkor most vegyek AVAX-ot?
Zárt láncról van szó. Ha a NYSE a saját, engedélyhez kötött hálózatán könyveli az ügyleteket, akkor a forgalom nem a nyilvános Avalanche-on zajlik, a díjakat sem AVAX-ban fizetik a felhasználók, és az AVAX-ra sem lesz nagy kereslet attól, hogy reggel valaki Nvidiát vesz.
A TechFlow ki is számolta, mennyit hozhat ez a tokennek: az Etna frissítés óta egy ilyen saját lánc minden validátora havonta nagyjából 1,33 AVAX díjat fizet, amit a hálózat eléget. Ha a NYSE mondjuk 30 node-ot futtatna, az évente kevesebb mint 480 AVAX lenne. Egy több milliárd dolláros piaci értékű tokennél ez kerekítési hiba.
Ráadásul volt már ilyen. Szeptemberben, amikor a Goldman Sachs egyik Avalanche-hoz kötődő tokenizált alapja volt a hír, az AVAX közel 12 százalékot ugrott, aztán a következő hat hétben az árfolyam nagyjából harmadát elveszítette. A nagy név megjött, a token kereslet nem.
A hír a technológiának nagy elismerés, de a tokennek nem jelent automatikusan keresletet. Az Avalanche nyilvános láncának aktivitása (DeFi, DEX-forgalom) jelenleg már csak töredéke a késő 2021-es csúcsnak.