2026. november 10. - Az amerikai infláció megint a vártnál gyorsabb volt októberben, a piac pedig már nem azon gondolkodik, hogy decemberben emel-e kamatot a Fed, hanem azon, hogy mekkorát.
Kedden megjelent az októberi fogyasztói árindex (CPI), és ha valaki abban reménykedett, hogy a múlt heti erős munkaerőpiaci adat után legalább az árak oldaláról jön egy kis megnyugvás, hát csalódnia kell.
Az árszint egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedett, miközben az elemzők 0,3 százalékot vártak. Ez önmagában még nem lenne tragédia, a gond a core inflációval van, amiből kiszűrik az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat: ez 0,3 százalékot ugrott a várt 0,2 helyett, ráadásul sorozatban harmadik hónapban okoz csalódást. Sőt, a Fed pontosan ezt a mutatót figyeli a legjobban.
(Éves adatot egyébként most nem kaptunk: a tavaly októberi kormányzati leállás miatt akkor nem gyűjtöttek árakat, így nincs mihez viszonyítani. Marad a havi tempó, ami viszont épp elég beszédes.)
Hogy miért nem csillapodik az áremelkedés? Az energia és az élelmiszer továbbra is drágul, a lakhatási költségek pedig önmagukban a havi emelkedés közel harmadát adták. Az Annex elemzője szerint az olajársokk már átszivárgott a core inflációba. Magyarul a cégek továbbhárítják a drágább üzemanyag költségét, és ezt akkor is folytathatják, ha az olaj ára közben újra csökkenni kezd.
Negyed vagy fél százalék?
Ahogy pár napja megírtuk, a jó munkaerőpiaci adat után már 80 százalék fölött volt a decemberi kamatemelés esélye. Ez a kedd után sem lett kisebb: a határidős piacok alapján most nagyjából 85 százalék az esélye egy negyed százalékpontos lépésnek a december 8–9-i ülésen. Az igazi változás a fél százalékpontos emelés körül történt, aminek esélye az adat előtti alig 1 százalékról 15 százalék fölé ugrott.
Ez elsőre nem tűnik soknak, de érdemes megnézni, honnan jön. Christopher Waller, a Fed kormányzója nemrég maga mondta, hogy decemberben legalább negyedpontos emelést támogatna, a nagyobb lépést pedig akkor tartaná megfontolandónak, ha a core infláció 0,3 százalék körül vagy afölött jön ki. Nos, pont 0,3 lett. Lorie Logan, a dallasi Fed elnöke pedig már két további emelésről beszél. Amikor a döntéshozók maguk húzzák meg a vonalat, és az adat pont rajta landol, a piac nem tehet mást, mint hogy beárazza a rosszabb forgatókönyvet is.
A decemberi döntésnél nem csak a kamatlépés mérete számít, hanem a kommunikáció is. Ha a Fed jelzi, hogy 2027 elején is folytatná a szigorítást, újabb pofont adhat a kockázatkedvelő portfólióknak.
Az inflációs számok hatására a 10 éves amerikai állampapír hozama újra 5 százalék fölé ment.
Ez azért fontos, mert az 5 százalékos kockázatmentes hozam komoly versenytárs minden más eszköznek. Ha egy állampapír biztosan hoz ennyit, nehezebb megindokolni, miért érdemes drágán árazott tech részvényeket tartani, különösen azután, hogy a szektor épp most volt túl az év legnagyobb tech zuhanásán. Az Nvidia kedden újabb 5,5 százalékot veszített, igaz, ebben a saját botrányának is szerepe volt.
