2026. november 22. - Donald Trump szombaton azt mondta, hogy kész együttműködni az új, demokrata többségű Kongresszussal, hogy 10 százalékban maximálják a hitelkártyák kamatát. A kártyakibocsátó bankoknak ez rossz hír, és a részvényeik hétfőn egy amúgy is ideges piacra nyitnak.
Trump a Fox News "Saturday in America" című műsorában beszélt erről. "Megcsinálnám. Ezek a hitelkártya-cégek rengeteget kerestek" – mondta az AP beszámolója szerint. Az ötlet nem új, Trump már a 2024-es kampányban is ígérte, januárban pedig konkrétan be is jelentette egy egyéves, 10 százalékos kamatplafon tervét. Akkor a bankrészvények estek egy napot, a bankszektor pedig azonnal és hangosan tiltakozott. A republikánus Kongresszus végül a kisujját sem mozdította, így az egészből nem lett semmi.
Mi változott és miért pont most jött megint elő a téma?
Mert januártól a demokraták irányítják a képviselőházat és a szenátust is, és náluk ez régi kedvenc téma. Elizabeth Warren, aki várhatóan a szenátus bankügyi bizottságának elnöke lesz, évek óta kamatplafont követel, és Trump interjúja után rögtön reagált is: "Maximáljuk a hitelkártya-kamatokat, és spóroljunk pénzt az amerikaiaknak." A republikánus oldalon Josh Hawley szenátornak is van ilyen javaslata, amit Bernie Sandersszel közösen nyújtottak be.
Magyarul a furcsa helyzet az, hogy a republikánus elnök a saját pártja helyett az ellenzékkel tudná átvinni a saját ígéretét. Szerintem ezért kell most komolyabban venni, mint januárban. Akkor csak Trump akarta, most viszont az elnök és a Kongresszus többsége ugyanazt mondja.
A szenátusban a legtöbb javaslathoz 60 szavazat kell, vagyis néhány republikánusnak is be kellene állnia mögé, a bankszektor lobbija pedig nem fogja ölbe tett kézzel nézni. Az új Kongresszus ráadásul csak januárban áll fel.
Egyelőre csak egy tévéinterjúban elhangzott szándékról van szó, konkrét törvényjavaslat nincs mögötte. Januárban is volt hasonló ígéret, amiből nem lett semmi.
Mennyit bukhatnak a bankok?
Sokat. Az amerikai hitelkártyák mediánkamata a New York-i Fed adatai szerint 22 százalék körül van, vagyis a 10 százalékos plafon nagyjából felére vágná azt, amit a bankok a kártyaadósságon keresnek. Az amerikaiak összesen mintegy 1230 milliárd dollárnyi kártyaadósságot görgetnek, a kutatók becslése szerint a plafonnal évente nagyjából 100 milliárd dollár kamatot spórolnának meg. Ez a pénz egy az egyben a kártyakibocsátóknál hiányozna.
A legjobban azok járnának rosszul, akiknek az üzlete szinte csak a kártyákról szól. Ilyen a Capital One, amely tavaly a Discovert is bekebelezte, és a Synchrony, amely boltok és áruházláncok kártyáit adja ki. A nagy univerzális bankoknál, mint a JPMorgan vagy a Citigroup, a kártyaüzlet csak az egyik lába a cégnek, így náluk kisebb lenne a kár.
A bankok ugyanazzal érvelnek, mint januárban: ha nem kérhetnek magas kamatot, akkor a kockázatosabb, szegényebb ügyfelektől egyszerűen elveszik a kártyát, a többieknek pedig megnyirbálják a pontgyűjtést és a cashback-et. Ebben van igazság. A 10 százalék sok ügyfélnél nem fedezi a nemfizetés kockázatát, így a plafon egy részüket inkább kizárná a hitelből, mint hogy olcsóbban adna nekik.
Mire számíthatunk hétfőn?
A piac amúgy is rossz passzban van, ahogy pénteken megírtuk, a Nasdaq egyetlen nap alatt 5 százalékot esett. Ilyen risk-off hangulatban a befektetők nem szoktak sokat gondolkodni azon, hogy egy hír mennyire valószínű, inkább előbb eladnak. Szerintem ezért elképzelhető, hogy a kártyás részvények hétfőn megint kapnak egy pofont, akárcsak januárban.
