Hamarosan hétvégén is vehetsz részvényeket.
Létrejött az OKXICE, az OKX kriptotőzsdének és a NYSE anyacégének közös vállalata, november 23-án pedig indul a tokenizált amerikai részvények 0-24 órás kereskedése.
Az első ellenállók, az Apple, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla már jelezték hogy köszönik, ők nem kérnek a lehetőségből és bojkottálják a saját részvényeik listázását.
Az elmúlt napokban többször írtunk arról, hogy a Wall Street a blokklánc integráció felé tesz lépéseket. Ez az első eset viszont, amikor nem egy szép ígéretről van szó homályos határidővel, hanem van konkrét dátum, eszközlista, és ami talán a legérdekesebb: egy hosszú lista azokról, akik nem akarnak részt venni benne.
Mi indul pontosan november 23-án?
Az OKXICE egy úgynevezett tokenizált értékpapír-platform, ami az SEC szeptemberben bevezetett innovation exemptionje alapján működik. Ez az ötéves kivétel lehetővé teszi, hogy a tokenizált részvények kereskedése úgy induljon el, hogy a platformnak nem kell klasszikus tőzsdeként regisztrálnia. Az OKXICE a második ilyen platform lesz a piacon.
A működése kriptós szemmel nagyon ismerős lesz. A CoinDesk beszámolója szerint a kereskedés az OKX saját Ethereum layer-2 hálózatán, az X Layeren futó Uniswap v4 poolokban zajlik, vagyis nem egy klasszikus ajánlati könyvben (order book) találkozik a vevő az eladóval, hanem egy AMM-mel, egy automatizált liquidity poollal szemben kereskedsz. A tokenizációs hátteret a Securitize adja (igen, az a Securitize, amelynek részvénye az elmúlt hetekben a felére zuhant), a tokenek pedig a részvényre vonatkozó jogosultságot testesítenek meg, osztalékkal és szavazati joggal együtt. Az értékpapírok a felhasználó saját, self-custody tárcájában maradnak, az OKXICE nem fér hozzá a privát kulcsokhoz.
Az induláskor több mint 70 eszköz érhető el, köztük a Coinbase, a Circle, a Robinhood és a Strategy papírjai, valamint a Direxion 59 ETF-je. Ez a lista nem véletlenül ilyen kriptószagú, de erről mindjárt.
Magyarországról egyelőre nem fogod tudni kipróbálni: az induláskor csak az OKX amerikai ügyfelei kereskedhetnek a platformon, és nekik is át kell majd esniük a KYC azonosításon és az onboarding folyamaton.
Miért mondtak nemet a nagyok?
Az SEC szabályai szerint ha egy cég részvényét egy tőle független harmadik fél tokenizálja, a kibocsátónak 30 napja van, hogy tiltakozzon, és ezzel kivegye a papírját az adott platformról. A cégek ezzel a lehetőséggel éltek. A CoinDesk számolása szerint az eredetileg tervezett 62 vállalatból 56 tiltakozott, vagyis nagyjából minden tizedik maradt bent. Az elutasítók között ott van az Apple, a Microsoft, az Nvidia, az Amazon, a Tesla és a JPMorgan is.
Fontos, hogy ez nem a tokenizáció elutasítása. A legtöbb cég inkább azt mondta, hogy nem tudja, mit kezdjen egy olyan piaccal, amely a megszokott amerikai tőzsdei rendszeren kívül működik. Ha a te céged részvényével hétvégén egy AMM poolban kereskednek, és ott hirtelen elszáll vagy beesik az ár, abból hétfő reggel a te elemzőcsapatodnak okoz pluszmunkát, nem a platformnak.
A Nasdaq is hasonlóan látja: a The Block értesülése szerint a tőzsde a saját részvényét is kivonja az ilyen platformokról, mert szerinte a kivétel a tokenizált papírokat a National Market Systemen kívülre engedi, ami szétaprózza a piacot. Azért tegyük hozzá, hogy a Nasdaq maga is tokenizációs projekten dolgozik a Krakennel, szóval az aggodalom mellett a versenytárs iránti szeretet is szerepet játszhat.
Így alakult ki az a kissé ironikus helyzet, hogy a nagy tokenizált részvénypiac első napján főleg kriptós cégek papírjai lesznek fent. Ezek a vállalatok érthető módon szívesen szerepelnek a blokkláncon.
Ki tartja egyben az árat vasárnap hajnalban?
A 0-24-es kereskedés jól hangzik, de van egy apró szépséghibája: az amerikai tőzsde hétvégén zárva van. Ha szombat éjjel valaki eladja a tokenizált Coinbase-t, a pool árfolyamát nem a NYSE vagy a Nasdaq zárása tartja a helyén, hanem a market makerek, akik az árkülönbségekből élnek.
A Finimize elemzése szerint amikor az alapul szolgáló részvénnyel nem lehet kereskedni, a market makerek csak pontatlanabb eszközökkel (kapcsolódó ETF-ekkel, határidős termékekkel, opciókkal) tudnak fedezni. Ez szélesebb spreadeket jelent, és azt, hogy a token időnként prémiummal vagy diszkonttal forog a valódi részvényhez képest.
Egy AMM poolban a likviditás mélysége számít: egy nagyobb megbízás a kisebb poolban könnyen jelentős slippage-et okozhat, főleg hétvégén. A tokenizált részvény ugyanazokat a jogokat adja, de nem feltétlenül ugyanazon az áron.
Ha olvastad a napokban megjelent cikkünket, feltűnhetett valami: a NYSE épp most jelentette be, hogy a saját tokenizált platformját az Avalanche-ra építi. Akkor miért kell még egy OKX-szel közös vállalat is?
Szerintem azért, mert a két projekt teljesen más közönséget céloz. A NYSE saját rendszere a klasszikus Wall Streetnek szól, zárt lánccal, szabályozott résztvevőkkel, és indulási dátum nélkül. Az OKXICE ezzel szemben a kriptós felhasználóknak készül: nyilvános layer-2, Uniswap, self-custody tárca, és két hét múlva már élesben megy. Az ICE így ha bármelyik modell nyer, ott lesz az asztalnál.
Az indulás önmagában nem lesz nagy durranás, mert ez a platform még csak a kriptósoknak szól. A valódi kérdés, hogy a tiltakozó nagy cégek idővel meggondolják-e magukat. Ha az OKXICE meg tudja mutatni, hogy a tokenizált árfolyamok hétvégén is fegyelmezetten követik az eredeti papírt, és nem lesz belőlük a részvénypiac memecoin-kaszinója, akkor az Apple-nek és a Teslának egyre nehezebb lesz megindokolni, miért maradnak ki.