2026. július 6. – Június 30-án este benyújtották az Országgyűlésnek a T/305-ös törvényjavaslatot, amely teljes egészében hatályon kívül helyezné a 2025-ben bevezetett kriptoeszköz-átváltási validálási kötelezettséget és a hozzá kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat. A javaslatot a parlament már holnap, a keddi ülésnap első napirendi pontjaként tárgyalja. Ha elfogadják, a magyar kriptopiac egy év kitérő után visszatér a tisztán MiCA-alapú, uniós szabályozási keretbe – börtönfenyegetés és külön magyar engedélyezési rendszer nélkül.
Mit tartalmaz a javaslat?
A kormány nevében Dr. Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes által előterjesztett, „A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről" című javaslat a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényt módosítja. A lényeg: a jövőben sem a kriptoeszköz–kriptoeszköz, sem a kriptoeszköz–fiat átváltásokhoz nem kell külső, engedélyezett validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozata. Megszűnik tehát az a követelmény, hogy minden hazai átváltási ügyletet egy külön entitás ellenőrizzen és hagyjon jóvá.
A legfontosabb elem azonban a dekriminalizáció: a javaslat a Büntető Törvénykönyvből törölné a „Kriptoeszközzel visszaélés" és a „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása" tényállásokat. A hatálybalépés után a validálás nélküli kriptováltás nem von maga után büntetőjogi felelősséget – sem a szolgáltatói, sem a befektetői oldalon. Ez az, amit a szakma már csak „kriptoamnesztiaként" emleget.
A javaslat az SZTFH-ról szóló törvényt is módosítja: a hatóság elveszíti a validáló szolgáltatók feletti engedélyezési és felügyeleti hatáskörét, a folyamatban lévő eljárásokat hivatalból meg kell szüntetnie, és – szokatlanul szigorú adatvédelmi garanciaként – a hatálybalépést követő három munkanapon belül visszavonhatatlanul törölnie kell minden, a kriptoátváltásokkal és a korábban jogosulatlannak minősített ügyletekkel kapcsolatban gyűjtött adatot.
Miért volt ebből probléma egyáltalán?
A 2025 júliusában hatályba lépett validálási rezsim úgy tette kötelezővé a külső ellenőrzést, hogy a teljesítéséhez szükséges validálói piac gyakorlatilag nem létezett – az első szolgáltató csak decemberben jelent meg. A törvény ráadásul kimondta, hogy a „nem engedélyezett" kriptoügyletből származó értéktranszfer érvénytelen, a szabályokat megkerülő szolgáltatókat és az ilyen szolgáltatást igénybe vevő befektetőket pedig büntetőjogi felelősség terhelte.
A következmények ismertek: a jogbizonytalanság miatt több befektető likvidálta portfólióját, a Revolut, a CoinCash és az eToro pedig korlátozta vagy megszüntette magyarországi kriptoszolgáltatásait, mert nem tudta garantálni a megfelelést az uniós keretbe nem illeszkedő magyar többletkövetelménynek.
A javaslat hivatalos indokolása két érvre épül: a nemzeti validálási rendszer versenykorlátozó volt, és nem fért össze az EU belső piacának elveivel; a MiCA-rendelet pedig önmagában is garantálja az átláthatóságot és a fogyasztóvédelmet, így a különutas magyar rezsim fenntartása indokolatlanná vált. Az időzítés sem véletlen: július 1-jén lejárt a MiCA átmeneti időszaka, azóta az EU-ban csak MiCA-engedéllyel működhetnek kriptoszolgáltatók.
Mit jelent ez a befektetőknek?
Röviden: a magyar kriptózás feje felől eltűnik a legsúlyosabb jogi fenyegetés. A validálási kötelezettség kivezetésével a hazai felhasználók ugyanolyan feltételekkel használhatják a MiCA-engedélyes tőzsdéket és szolgáltatókat, mint bármely más uniós ország lakói. A piaci várakozás az, hogy a korábban kivonult nemzetközi szolgáltatók – élükön a Revoluttal – visszatérhetnek a magyar piacra, és azok a cégek is megjelenhetnek, amelyeket eddig a szabályozási bizonytalanság tartott távol.
A validálásra építő szolgáltatóknak ugyanakkor alkalmazkodniuk kell: az elmúlt hónapokban megfelelési projektekre és validálási infrastruktúrára költött összegek jórészt elsüllyedt költséggé válnak, a validátorok felé terelt üzleti folyamatokat pedig szervezetten ki kell vezetni.
Holnap kezdődik a parlamenti vita
A javaslat tárgysorozatban van, a részletes vitát lefolytató bizottságot már kijelölték, és a parlament napirendje szerint a T/305 a július 7-i, keddi ülésnap első napirendi pontjaként kerül tárgyalásra. A kiemelt napirendi hely jelzi, hogy a kormány prioritásként kezeli az ügyet, így a gyors elfogadásnak nincs érdemi akadálya.
Elfogadás esetén a törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba – vagyis a magyar kriptopiac már a nyár végére új, uniós normákhoz igazodó keretek között működhet.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Források: Parlament.hu – T/305 irományszöveg, Törvényfigyelő, Portfolio